A nyarak egyre forróbbak. Hosszabbak a kánikulai időszakok, és mintha hőségriasztásból is több lenne mint korábban.
Valljuk be: ezt magánemberként sem könnyű elviselni, munka közben pedig még nehezebb.
Nehezebben vágunk bele a munkába, kevésbé koncentrálunk, könnyebben hibázunk, és gyakrabban nézünk az óránkra: mikor mehetünk már haza.
A kánikula emiatt a HR-ben is fontos téma. Szól az emberek biztonságáról, jól-létéről, de a teljesítményről is. Azzal, hogy a hőség kihathat a munkatempóra, a munka minőségére, a nap végén az üzleti eredményeket is befolyásolja. .
Ebben a cikkben tíz olyan gondolatot és nemzetközi jó gyakorlatot hoztam, amelyek segíthetnek abban, hogy ti is tudatosabban készüljetek fel a munkahelyi kánikulára.
Persze ez nem kizárólag HR-terület. Ideális esetben a munkavédelem, a foglalkozás-egészségügy, az üzemeltetés, a core business és a HR együtt dolgozik a megoldásokon.
Viszont kisebb cégeknél, vagy ahol nincs állandó munkavédelmi szakember, HR-esként nekünk kell kicsit jobban elmélyedni a témában.
Nézzük is sorban a 10 javaslatot!
1. Van már hőségtervetek?
A legtöbb cégnél a kánikula kezelése inkább ad hoc reakciók sorozata, semmint előre átgondolt folyamat.
Akkor kezdünk el megoldásokon agyalni, amikor már jönnek a munkavállalói panaszok, hogy “Nagyon meleg van, nem bírjuk!”
Ilyenkor persze repkednek az ötletek, hogy “rendeljünk még vizet! Legyen több pihenő! Engedjük meg a home office-t!” De ezeket ilyenkor már sokkal nehezebb végiggondolni
Az úgynevezett hőségterv pont ezt a kapkodást és az ad hoc reakciókat előzi meg.
Ennek az a lényege, hogy még a kánikula előtt kitaláljuk és leírjuk, milyen helyzetben milyen intézkedés lépjen életbe, ki dönthet ezekről, és hogyan értesítjük az esetleges változásokról a kollégákat.
Például: milyen hőterhelésnél kell plusz pihenőt biztosítani? Mikor változtatunk a munkarenden? Ki és mi alapján állíthat le egy munkafolyamatot, vagy engedélyezhet home office-t a kánikula miatt?
Egy jó hőségterv segít időben és következetesen reagálni. Nem feltétlenül a HR feladata elkészíteni, de ha nincs, kezdeményezhetjük, hogy legyen ilyen a cégnél.
2. A 38 fok nem mindenkinek ugyanaz
Gyakori hiba, hogy a hőség elleni intézkedéseknél, vagy akár amikor a hőségtervet írjuk, mindenkire “egyformán” gondolunk.
De egészen más megélni ugyanazt a 38 fokot egy klímás irodában, egy sütödében, egy rosszul szellőző raktárban vagy épp egy kültéri építkezésen.
Ezért először azt érdemes végiggondolni, kik vannak a leginkább kitéve a hőterhelésnek, és az intézkedéseknél őket előrevenni.
A cél, hogy oda tegyük a fókuszt és az erőforrásainkat, ahol valóban nagyobb a kockázat.
3. Hogyan tudjuk magát a hőterhelést csökkenteni?
Amikor beüt a kánikula, könnyű rögtön vízosztásban, plusz szünetekben, hűsítő kendőkben vagy ventilátorokban gondolkodni.
De érdemes egy lépéssel hátrébb lépni: tudjuk esetleg magát a hőterhelést is csökkenteni?
Tudjuk árnyékolni az üvegfalakat? Tudunk javítani a szellőzésen? Áthelyezhetünk munkaállomásokat, nagyobb hőtermelő berendezéseket lefedhetünk, szigetelhetünk valahogy?
Nem mindig van gyors, főleg nem olcsó megoldás. De sokszor már egy kisebb változtatás is többet ér, mint ha csak azt várjuk az emberektől, hogy ők alkalmazkodjanak.
A műszaki megoldásokat persze nem a HR fogja szállítani, de segíthetünk, hogy a probléma napirendre kerüljön, és ne legyen úgymond “gazdátlan”.
4. A víz mint szükséges minimum
Vizet biztosítani alap. De nem mindegy, hogy helyileg hol van, mennyi van belőle, és könnyen hozzáférnek-e az emberek munka közben.
Hiába áll a vízadagoló a csarnok másik végében, ha alig lehet elszakadni a munkától. Vagy ha a kitett víz már a műszak elején elfogy.
Érdemes végiggondolni: Elég közel van a víz az emberekhez? Ki gondoskodik az utánpótlásáról? Van elég pohár vagy palack? A vállalati kultúra is számít: el tudnak menni inni az emberek anélkül, hogy a főnökük rosszallóan nézne rájuk?
Többórás, erős izzadással járó fizikai munkánál az elektrolitpótlást is érdemes megfontolni. Egy HR-es olvasónk például azt írta, náluk izotóniás pezsgőtablettát osztanak. Hogy ez nálatok indokolt-e, azt érdemes a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval egyeztetni.
5. Az árnyék még nem pihenőhely
Ha vannak olyan kollégák, akik kültéren dolgoznak, vagy munka közben gyakran közlekednek a szabad ég alatt, az egyik első ötlet általában több árnyékos hely kialakítása. Például napernyőkkel, napvitorlákkal vagy sátrakkal.
Ez jó megoldás lehet, de attól, hogy egy hely árnyékos, még nem biztos, hogy valóban lehet is benne hűsölni. Egy sátor, konténer vagy bódé a legmelegebb órákban akár jobban is felforrósodhat, mint a szabad levegő.
A pihenőhely lényege, hogy tényleg segítsen lehűlni. Legyen árnyékos, legyen légmozgás, ülőhely, hideg víz, vagy akár klíma is.
A kialakítása az üzemeltetés feladata, de HR-esként felvethetjük az igényt, és visszajelzést gyűjthetünk arról is, hogy a hely valóban jól működik-e, betölti-e a funkcióját.
6. Amikor a munkaszervezéshez is hozzá kell nyúlni
Van az a pont, amikor már magát a munkát is érdemes átszervezni.
Lehet korábban kezdeni a műszakot, a nehezebb feladatokat reggelre időzíteni, gyakrabban váltani az embereket, vagy több kollégát beosztani egy megterhelőbb feladatra.
Irodában segíthet a rugalmas kezdés vagy akár a home office is. Bár ez utóbbi nem varázsszer, hiszen van, akinek otthon még melegebb van, mint az irodában.
Ha átszervezzük a munkát vagy a munkaidőt, érdemes a vezetői elvárásokat is újra kalibrálni. Néha a tudatos lassítás kisebb üzleti veszteséget jelent, mintha a hőségben is ugyanazt a tempót erőltetnék a vezetők.
7. Rosszulléti protokoll és “hőség-buddy”
Azt, hogy mi történjen, ha valaki rosszul lesz, nem akkor érdemes kitalálni, amikor már megszédült.
Legyen előre világos, hol van az elsősegély-felszerelés, ki hív segítséget, és ki marad az érintettel ha gond van. Ha egy kolléga zavart vagy gyenge, ne küldjük egyedül haza, főleg ne engedjük autóba ülni.
A protokoll szakmai részét munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szakemberrel érdemes kialakítani. A HR abban segíthet, hogy mindenki ismerje és értse, mit kell tennie.
Bizonyos munkakörökben jó ötlet lehet a “hőség-buddy” rendszer is: a kollégák párban figyelnek egymásra, és jelzik, ha valami nincs rendben. .
Ez akkor lehet különösen hasznos, ha valaki már rosszul van, de még dolgozna tovább, miközben a társa kívülről látja, hogy igenis itt baj van.
A kánikula-buddy nem helyettesíti sem a protokollt, sem az elsősegélyt, de segíthet időben észrevenni a problémát.
8. Klímavita és kilátszó pánt
A kánikulában nemcsak melegünk van, általában türelmetlenebbek is vagyunk. Ilyenkor könnyebben alakulnak ki feszültségek, és több apróságnak tűnő panasz érkezhet a HR-re.
Klasszikus példa a klímavita: hány fokon menjen a légkondi, vagy kinyithatja-e valaki az ablakot? Tökéletes hőmérséklet valószínűleg nincs, ezért sokszor többet segít, ha ideiglenesen változtatunk az ülésrenden, és figyelembe vesszük, ki szeretne közelebb vagy épp távolabb ülni a légkonditól.
Az öltözék is lehet feszültségforrás. Ilyenkor nem mindig a dress code szigorítása a legjobb megoldás. Ahol a munkakör engedi, érdemes pont hogy lazítani a szabályokon, közben pedig tisztázni, mi az, ami továbbra sem fér bele.
9. Izzadt kolléga, kényes beszélgetés
A testszaggal vagy izzadással kapcsolatos panaszok különösen érzélenyek. Ha beszélni kell róluk, fontos, hogy ez empatikusan, négyszemközt és megszégyenítés nélkül történjen.
Arra is érdemes figyelni, hogy mielőtt automatikusan “hibáztatunk” valakit, nézzük meg, nincs-e a háttérben valami olyan körülmény, amihez maga a cég is hozzájárult. Az is lehet, hogy túl meleg a munkatér, nem megfelelő a munkaruha, vagy épp nincs megfelelő lehetőség átöltözni vagy tisztálkodni.
Kiegészítő megoldásként higiéniai termékeket is ki lehet helyezni a mellékhelyiségekben azok számára, akik szeretnék használni őket. Ez persze nem helyettesíti a kényes helyzetekről való beszélgetést, a munkakörülmények javítását, de lehet akinek ez is praktikus segítség.
10. Élmény-extrák nyáron
Ha az alapok rendben vannak, jöhetnek azok a pluszok is, amelyekkel a HR igazán kreatív tud lenni.
Csak hogy pár példát írjak: Fagyi vagy jégkrém-nap, hideg gyümölcs dekoratívan tálalva, jeges limonádé, nyári ajándékcsomag vagy egy hangulatos hűsítőpont kellemesebbé teheti a forró napokat, miközben azt is üzeni, hogy a cég észreveszi, mennyire megterhelő a kánikula.
Vannak olyan eszközök is, például a hűsítő kendő, a naptej vagy a kulacs, amik bizonyos munkakörökben jópofa extrának számítanak, másokban már inkább a hőség elleni védekezés fontos részei.
Az alapintézkedések a legfontosabbak, hiszen ezekkel tudjuk megvédeni az emberek egészségét. De érdemes az ilyen extra élményekre is gondolni, mert emeljük velük a hangulatot, és a cég plusz törődését is üzenjük velük.
A hőség kezelése is lehet stratégiai HR feladat
A stratégiai HR nem mindig egy nagyszabású, többéves HR projekttel kezdődik.
Már az is stratégiai gondolkodás, ha időben felismerünk egy közelgő működési kockázatot (például hosszantartó kánikula, hőségriadó), és még azelőtt cselekszünk, hogy a probléma rosszullétek, balesetek vagy konfliktusok formájában nagyobb gondot okozna.
Fontos: A munkahelyi hőség kezelésére vonatkozó jogszabályok ismerete és betartása minden munkáltató kötelezettsége. Ebben a cikkben inkább olyan HR szempontokat mutattunk be, amelyek segíthetnek elindítani a cégen belüli gondolkodást. Különösen, ha nincs nálatok olyan szakember, aki folyamatosan foglalkozik ezzel a témával.
Komolyabb hőterhelés esetén viszont mindenképpen érdemes munkavédelmi szakembert és foglalkozás-egészségügyi szolgáltatót is bevonni a megfelelő megoldások kialakításába.